(Forr�s: Wikip�dia)

A Finn K�zt�rsas�g (finn�l: Suomi, sv�d�l: Finland) �szak-eur�pai orsz�g, d�lnyugatr�l a Balti-tenger, d�lkeletr�l a Finn-�b�l �s nyugatr�l a Botteni-�b�l hat�rolja. Sz�razf�ld�n hat�ros Sv�dorsz�ggal, Norv�gi�val �s Oroszorsz�ggal, tengeren pedig �sztorsz�ggal.

A d�lnyugati partvid�k k�zel�ben fekv� Åland szigetcsoport magas szint� auton�mi�t �lvez.

�tfog� kutat�sok eredm�nyek�ppen az archeol�gusok meg�llap�tott�k, hogy a mai Finnorsz�g ter�let�t a k�korszak alatt kezdt�k el lakni, a j�gkorszak utols� jeg�nek elolvad�sa ut�n.

R�gi skandin�v mond�k �s egyes t�rt�n�szek (mint p�ld�ul a d�n Saxo Grammaticus vagy az arab Al Idrisi) szerint Finnorsz�gnak voltak kir�lyai m�r a sv�d uralom el�tt is.

Finnorsz�g k�zel 700 �ves kapcsolata a sv�d kir�lys�ggal 1154-ben kezd�d�tt (a kereszt�nys�g �s Erik sv�d kir�ly �ltal). 1808-ban I. S�ndor orosz c�r elfoglalta Finnorsz�got, ami egy auton�m nagyhercegs�g lett eg�szen 1917 v�g�ig. 1917. december 6-�n, r�viddel a bolsevik forradalom ut�n, Finnorsz�g kiki�ltotta f�ggetlens�g�t.

1918-ban az orsz�g �tv�szelt egy r�vid, de keser� polg�rh�bor�t, amely sok �vre el�re k�rvonalazta a hazai politik�t. A m�sodik vil�gh�bor� alatt Finnorsz�g k�tszer is harcolt a Szovjetuni� ellen: az 1939 �s 1940-es �vek k�z�tt lezajlott t�li h�bor�ban (egy kis seg�ts�get kapott Sv�dorsz�gt�l) �s m�sodszor 1941 �s 1944 k�z�tt (N�metorsz�g jelent�keny seg�ts�g�vel). Ezt k�vette a Lappf�ldi h�bor� 1944 �s 1945 k�z�tt, amikor Finnorsz�g visszavonul�sra k�nyszer�tette a n�meteket az orsz�gb�l.

1947-ben �s 1948-ban a Szovjetuni� olyan szerz�d�sek al��r�s�ra k�nyszer�tette Finnorsz�got, amelyek �rtelm�ben jelent�s m�rt�k� ter�leti engedm�nyeket kellett tegyen.

A m�sodik vil�gh�bor� ut�n Finnorsz�g mintegy �tk�z�z�nak�nt l�tezett a Szovjetuni� �s a nyugati orsz�gok k�z�tt.

1991-ben, a Szovjetuni� �sszeoml�sa ut�n Finnorsz�g is szabadabb lett, 1995-ben bel�pett az Eur�pai Uni�ba.

Fekv�se, hat�rai

Finnorsz�g Eur�pa �szaki r�sz�n tal�lhat�, egy prekambriumi plat�v� kopott pajzson ter�l el. A k�vetkez� orsz�gokkal hat�ros: �szakon Norv�gia, keleten Oroszorsz�g, d�len a finn �b�l, d�lnyugaton a Balti-tenger �s nyugaton Sv�dorsz�g �s a botteni �b�l. Az orsz�g ter�lete 338.000 n�gyzetkilom�ter, ezzel Magyarorsz�g ter�let�nek k�r�lbel�l h�rom �s f�lszerese.

Domborzat

Finnorsz�got az ezer t� orsz�g�nak is nevezik. Ez az elnevez�s nem a legpontosabb, ugyanis 187 888 tavat �s 179 584 szigetet tartanak nyilv�n. A finn t�j t�bbnyire lapos s�ks�g n�h�ny dombbal tark�tva. Legmagasabb pontja a Haltitunturi, 1328 m-en van, Lappf�ld leg�szakibb pontj�n (a norv�g hat�rhoz k�zel. A tavakon k�v�l a t�j erd�kkel bor�tott (nagyon kev�s a term�f�ld). A legt�bb sziget d�lnyugaton tal�lhat�, az ålandi szigetvil�g r�szek�nt, valamint a d�li partvid�k ment�n a Finn �b�lben, ezeket �gy is h�vj�k, hogy Archipelago. Finnorsz�g azok k�z� a kev�s orsz�gok k�z� tartozik, amelyek m�g mindig n�vekednek. Az orsz�g ter�lete k�r�lbel�l 7 n�gyzetkilom�tert n� �vente, mivel a talaj kiemelkedik a tengerb�l.

V�zrajz

A vil�g legnagyobb szigetvil�ga, a Botteni-�b�l �s a Finn-�b�l k�z�tt, tal�lhat� kb. 20.000 - 50.000 sziget alkotja

Finnorsz�got az "ezer t� orsz�g�nak" nevezik.

�ghajlat

Az �ghajlat hideg, id�nk�nt kem�ny telek �s viszonylag meleg nyarak �ltal jellemzett �szaki m�rs�kelt. Finnorsz�g ter�let�nek egynegyede az �szaki-sarkk�r f�l�tt fekszik, ennek k�vetkezm�nyek�nt a leg�szakibb r�szeken a Nap ak�r 73 napig nem nyugszik le nyaranta, �s ak�r 51 napig nem kel f�l telente.

N�v�ny- �s �llatvil�g

A Rozsom�k, legink�bb Lappf�ld�n elterjedt.

Finnorsz�g n�v�nyvil�ga fajokban meglehet�sen szeg�nyes. A legd�libb t�jakon m�g meglehet�sen gazdag a fl�ra, de ahogy �szakra haladunk, rohamosan szeg�nyedik a n�v�nyvil�g. �gy �rthet�, hogy mez�gazdas�gi termel�st fenntartani meglehet�sen k�lts�gig�nyes �s sokfajta kock�zatot hordoz. Az orsz�g 60%-�t egybef�gg� erd�s�gek fedik. (Sv�dorsz�gban ez az ar�ny 59%, N�metorsz�gban 25%, Magyarorsz�gon 17%.) Finnorsz�g �llatvil�ga viszonylag gazdag. Az eml�s�k k�z�l 67 faj �l ezen a vid�ken. A nagyobb ragadoz�k m�r j�r�szt kipusztultak, ugyanakkor rengeteg r�ka, kisebb pr�mes �llat teny�szik az �szaki vid�keken. Jelent�sen n�, �s vad�szhat� is a medve �s a farkas�llom�ny. A j�vorszarvasok sz�ma a 150.000-et is meghaladhatja, �vente 30-40.000 egyed kil�v�s�t enged�lyezik. A r�nszarvas az �szaki vid�kek legfontosabb h�zi�llata. (Mellesleg vadon �l az �v legnagyobb r�sz�ben.)

Oktat�si rendszer

A finn oktat�si rendszer a legeredm�nyesebb rendszer. A PISA-rendszert k�veti. A di�kok a gy�jt�iskol�ban kezdik tanulm�nyaikat �s 9 oszt�ly ut�n fejezik be. A m�sodik l�pcs�ben �retts�git vagy szakk�pzetts�get szerezhetnek a k�z�piskol�kban.

Az orsz�gban szinte nincseneke analfab�t�k. A k�nyvt�rakban finn �s sv�d nyelv� k�nyveket is tal�lunk, mivel ezek nyelvek az orsz�g hivatalos nyelvei. Ezenk�v�l m�g n�met, francia �s angol nyelven is olvashatunk.

�ltal�nos adatok

Finnorsz�g egy iparos�tott, nagyban szabadpiac� gazdas�ggal rendelkez� orsz�g, nagyj�b�l akkora egy f�re es� j�vedelemmel, mint az Egyes�lt Kir�lys�g, Franciaorsz�g, N�metorsz�g vagy Olaszorsz�g. A finn �letsz�nvonal magas. A finn GDP �s ad� egy �ri�si h�nyad�t egyed�l a Nokia adja, amely �gy az orsz�g strat�giai mag�nv�llalata.

Gyors nyugat-eur�pai integr�ci�ja sor�n Finnorsz�g egyike volt annak a 11 orsz�gnak, amelyek bevezett�k az eur� egys�ges p�nznemet 2002. janu�r 1-j�n. A gazdas�gi n�veked�s 1991 k�r�l a Szovjetuni� felboml�s�val er�sen visszaesett (a finn m�rk�t k�tszer is le�rt�kelt�k, a munkan�lk�lis�g a 1990-es 3,2%-r�l 1994-re 16,6%-ra n�tt), majd a Nokia robban�s�val gyors volt 2002-ig, de 2003-ban lelassult a glob�lis vil�ggazdas�gi depresszi� miatt.

Etnikai, nyelvi, vall�si megoszl�s

A Helsinki Katedr�lis, II. S�ndor orosz c�r szobr�val

A „T�li h�bor�” ut�n a finn n�pess�g k�r�lbel�l 12%-�t �jra kellett telep�teni. Az �jj��p�t�s, a munkan�lk�lis�g �s a bizonytalans�g, hogy az orsz�g meg�rizheti-e f�ggetlens�g�t a Szovjetuni�val szemben, csak n�velte a kiv�ndorl�st. Csak a 1990-es �vekt�l kezdve fogad menek�lteket Finnorsz�g olyan m�rt�kben, mint a t�bbi skandin�v orsz�g, hab�r a sz�muk m�gis sokkal kisebb. A bev�ndorl�k jelent�s r�sze a Szovjetuni� �ltal elfoglalt (valamikor Finnorsz�ghoz tartoz�) ter�letekr�l sz�rmazik.

K�t hivatalos nyelv van: a finn, amit a n�pess�g 93%-a besz�l �s a finnorsz�gi-sv�d ami a lakoss�g 6%-�nak anyanyelve. M�s kisebbs�gi nyelvek: orosz �s �szt. �szakon, Lappf�ld�n m�g megtal�lhat�ak a sz�mik, jelenleg kevesebb mint 7000 lelket sz�ml�lnak, akik – ak�rcsak a finnek – finnugor nyelvet besz�lnek. T�bb mint 20 nyelv l�tezik, amit k�r�lbel�l ezren besz�lnek.

A legt�bb finn (89%) a Finn Luther�nus Egyh�zhoz tartozik, k�r�lbel�l 1%-a a lakoss�gnak tartozik a Finn Ortodox Egyh�zhoz. A marad�k n�pess�g m�s vall�s�: protest�ns, r�mai katolikus, muszlim vagy zsid�, lesz�m�tva azt a 9%-ot aki nem tartozik egy vall�shoz sem.